Gyermekvédelmi szakemberünk válaszol IV. – Mit tehet a külön élő szülő, ha nem adják át neki a gyermekét kapcsolattartásra?

Milyen lehetőségekkel rendelkezik a külön élő szülő, amennyiben nem adják át neki a gyermekét kapcsolattartásra?

Több lehetősége is van, az első, hogy megpróbál beszélni a gondozó szülővel. Ha nem működik a  szóbeli kommunikáció, akkor mindenképpen javasolt ezt írásban tenni. Olykor annyira hevesek az indulatok, hogy a szülők egyszerűen nem tudnak egymással olyan stílusban, olyan módon beszélni, ahogy az a gyermek érdekében célravezető lenne. Ebben az esetben jó megoldás, ha leírják, amit gondolnak és elküldik a másik félnek. Tehát először érdemes írni az anyának, hogy az apuka szeretne találkozni a gyermekével, szeretne vele kapcsolatot tartani és kéri, hogy az anya biztosítsa a bírósági döntésben foglalt lehetőségeket, ha pedig elmaradt a láthatás, akkor kéri a pótlást.

Amennyiben az anya elutasító, nem reagál, nem teszi lehetővé a kapcsolattartást, úgy ismét érdemes levelet írni és tájékoztatni, hogy ha nem tartja be az ítéletet, akkor sajnálatos módon végrehajtási eljárást kell kezdeményeznie a kapcsolattartó szülőnek. Ha az anya erre sem reagál, akkor valóban nincs más hátra, minthogy meg kell indítani az eljárást.

Viszonylag friss jogszabályváltozás, hogy a végrehajtási eljárást már a bíróságnál és nem a gyámhatóságnál lehet kérelmezni. Fontos, hogy hiába marad el a kapcsolattartás újra és újra, ha egyik szülő sem lép ez ügyben, akkor nem fog történni semmi, mert ez az eljárás kizárólag kérelemre indulhat. Az eljárás során, a felek benyújtják a tényállás tisztázásával kapcsolatos iratokat és a bíróság első körben a papírokból dönt. A döntés többféle lehet. Szólhat bírságolásról, de elrendelhetik a kapcsolattartás végrehajtását is.

Úgy gondolom, hogy azért rendkívül nehéz ebben az ügytípusban valóban jól eljárni és jó döntést hozni, mert a kapcsolattartásnál a jog egy olyan asztalhoz próbál leülni, ahol nincs helye – az emberi kapcsolatok asztalához, s ennek az erőltetésnek bizony megvannak a maga sajátos negatívumai. Éppen ezért javasolt inkább a mediáció, vagy, hogy a szülők próbáljanak meg egy pszichológussal beszélgetni és terápiás módon rendezni a családi kapcsolatokat, mert sokszor eredményesebb és sokkal több lehetőség van a „civil” úton.

Amikor a szülő döntés előtt áll, hogy megindítson-e egy hatósági eljárást, vagy egy folyamatban lévő eljárásban benyújtson-e egy újabb kérelmet, akkor azt a kérdést kell feltennie magának, hogy amit tesz az alkalmas-e arra, hogy a gyermekének segítsen vele, vagy csupán a saját egojának van szüksége rá.


Spórolj milliókat és éveket, válj el tudatosan és felkészülten!

Az ország egyetlen teljes körű, válási online tudásanyagában mindent összegyűjtöttünk Neked, amire szükséged lehet! Spórold meg a sok különböző szakemberrel való konzultációt!
Válási Navigátor
cross