Kétségbeesett, segítségkérő levelet kaptam Ritától. Azt írta, hogy 20 éve házasok, 3 gyerekük van, de az utóbbi években hiába próbálja fölhívni a férje figyelmét magára, nem sikerült. Házaséletet rég óta nem élnek, lakótársakká váltak. Ahogy ő fogalmazott, gyereknevelő kft lettünk.
Elkeseredettségében megcsalta a férjét, amit nagyon meg is bánt. A férj ahogy megtudta mi történt, ajtót mutatott Ritának, azt követelte hogy csak a személyes dolgait vigye magával, és mondjon le a gyerekekről.
Innen indult a történetünk. Tibor sértettségében válni akart, Rita viszont szerette volna visszakapni párját. 14 hónapig mediáltunk, ezalatt beszélhettünk a kettejük között elvékonyodott kapcsolat történetéről, a szülők erős befolyásáról, Rita kiszolgáltatottságáról, Tibor anyagias, tapintatlan viselkedéséről, házaséletük hiányáról. Sok-sok tabutéma, amiről sem beszélgetni nem tudtak, sem elengedni saját meggyőződésüket. Közös élményük alig volt, szabadidejüket a szülők kötelező látogatása töltötte ki. Lassan mindketten ráláttak saját felelősségükre, miben hibáztak. Megpróbáltak változtatni, és pozitív visszajelzést adni minden apró vagy nem apró változásért.
Újragomboltuk a család életét, szokásait, egyre több lett a szűk családi program, Rita és Tibor nyitottak a barátok felé, és megszervezték, hogy néha kettesben eljárnak kikapcsolódni. Nagyon tiszteltem azt az alázatot, ahogy képesek voltak magukba nézni, megtanultak megbocsájtani, és bocsánatot kérni, bízni egymásban, és figyelni a másikra.
Kapcsolatuk sokkal jobb lett, mint volt, így nyugodt szívvel engedtem el a kezüket, amikor Tibor bejelentette, érkezik a negyedik gyermekük. Rita szerint a mediáció volt az utóbbi idő legjobb befektetése.