Mi történik akkor, ha válás során nemcsak saját életünkről kell dönteni, hanem egy közös lakásról is? Mik azok a dolgok, amiket figyelembe kell venni, miért célszerű a megegyezésre törekedni? Alábbi cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre is választ adunk.
Eldönteni, hogy válás esetén kié legyen a lakás, nem egyszerű feladat. Először is meg kell nézni, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint kinek a nevére van bejegyezve az ingatlan. Felmerülhet ugyanis egy olyan problémám is, hogy az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa az egyik házastárs, viszont az ingatlan ettől még közös tulajdonnak minősül. Meg kell vizsgálni, illetve különbséget kell tenni aközött, hogy ki használhatja, illetve kinek a tulajdonába kerül majd az adott ingatlan.
Az ingatlan használatáról a házassági bontóperben kell megegyezésre jutni, de amennyiben ez nem sikerül, abban az esetben a bíróság fog ítéletet hozni a lakással, házzal, vagy egyéb ingatlannal kapcsolatban. A házassági vagyonközösség megszüntetésének rendezése egy ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződéses megállapodás alapján történhet. Ha ez valamilyen oknál fogva mégsem sikerül, abban az esetben a bíróság fog döntést hozni ebben a kérdésben, ha a felek nem tudnak megállapodni. A bíróság döntése lehet:
Amennyiben a felek korábban közös hitelt vettek fel az ingatlanra, és az egyik fél ki akarja vásárolni a másikat az ingatlanból, egy banki együttműködés szükséges. A banknak kell jóváhagyni, hogy az a fél, amelyik átadja a tulajdonjogát, kiléphessen a hitelből. Ebben az esetben a másik fél átvállalja a fennmaradó hitel kifizetését, és ezzel együtt egy megváltási árat fizet az „eladó” félnek.
Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a házassági vagyonjog esetén mi tartozik az úgynevezett külön vagyontárgyak közé. Ilyen lehet pl:
(Fontos tudni, hogy a külön vagyon nem számít bele a házassági közös vagyonba.)
Ha a telek volt ilyen, és a felek rá építkeztek, akkor az úgynevezett felülépítmény tulajdonjoga oszlik meg az egykori férj és feleség között egyenlő, tehát fele-fele arányban. Ilyenkor felértékelik a telket, és a felülépítményt, és a ráeső rész jár majd annak a házastársnak, aki nem tulajdonosa a teleknek.
A bíróság viszonylag egyszerűen, és gyorsan el tudja dönteni, hogy lehetséges-e az osztott használat az adott ingatlan esetében vagy nem, így, ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor sem hosszabbodik meg jelentős mértékben az eljárás. Amennyiben született gyermek a házasság ideje alatt, a kizárólagos használat esetén az ő érdekei kerülnek előtérbe. Ilyenkor a bíróság elrendelheti a tanúk meghallgatását, ami eredményezhet 2-3 hónap csúszást is az eljárásban.
A közös tulajdon megszüntetésénél mindig célszerű a közös megegyezésre törekedni, mert amennyiben ez nem sikerül, az jelentősen megnövelheti a válóper költségeit. Amennyiben szükséges szakértőt is bevonni, az ő díja akár több százezer forint is lehet. Az adott félre jutó vagyoni rész 6%-a az illeték költség, valamint a felek a továbbiakban jelentős ügyvédi költségekkel is számolhatnak.
Mindkét fél érdeke mind a lakás tulajdonjogával, mind a használatával kapcsolatban a megegyezés, amit SzépenVáljEl Válásközpontunk szakemberei minden lehetséges eszközzel támogatni fognak. Amennyiben további kérdésed van a témával kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal.
