Nem túl romantikus megközelítés, de mindenképpen van benne igazság, hogy a párválasztásnál, a házasságkötésnél nem csak a fizikai vonzalom, az érzelmek működnek, hanem ilyenkor egyfajta kimondatlan megállapodást is kötünk egymással, közös projektbe kezdünk, valamilyen közös cél felé indulunk el.
Ahogyan egy építkezés vagy egy üzleti vállalkozás, a kapcsolat közös projektje sem fog tudni úgy lebonyolódni, hogy ne kellene időről időre átértékelnetek bizonyos részleteket. Ezt mindenki természetesnek érzi, ki-ki akár önkéntelenül is megteszi, hogy egy-egy felvetődő kérdésre válaszolni tudjon. A probléma abból keletkezik, ha a pár tagjai csak önmagukban és önmaguk számára végeznek ilyen számvetést, és jelölnek ki új irányokat. Mert aztán egyszer csak arra eszmélnek, hogy bár közös úton indultak, de most már sok száz kilométer választja el őket egymástól. Inkább vállaljátok be a látszólagos kockaságot. Érdemes legalább félévente közösen megbeszélni a célokat, újraértelmezni a feladatokat. Persze választhattok romantikusabb helyszínt is, mint egy neonfehérben úszó irodaház “kistárgyalója”.
