
Alig van olyan méreg, amely halálosabb veszélyt jelentene egy kapcsolatra, mint a destruktív kritika. Az a késztetés, amely arra viszi a párokat, hogy minden építő szándék nélkül bírálják egymást tetszőleges témákban, csupán azért, mert megtanulták, hol van a másik érzékeny pontja, és már azt is tudják, melyik az a fegyver, amelyet bevetve a legjobb eséllyel nyerhetik meg egymás ellen a hétköznapok apró-cseprő ütközeteit.
Egy jó kapcsolat felemel, megsokszorozza az erődet, lelki, szellemi muníciót szolgáltat, hogy többet tudj kihozni magadból. Emlékszel? Valaha így is indult minden. De ha ez elvész, marad és állandósul a megoldások nélküli bántás és rombolás, magát a kapcsolatot is diszfunkcionálisnak fogjátok érezni. A destruktív kritika lehet egészen szimpla dolog is lehet, vagy akár a nőiesség vagy a férfiasság megkérdőjelezése, de eljuthat egészen kifinomult, mások által szinte felfoghatatlan terepekre, pláne, ha a szereplők például hasonló területen dolgoznak. Ilyenkor a környezet csak annyit lát, hogy a pár vállalhatatlanul viselkedik egymással. Aki benne van, talán még ennyit sem ismer fel, pedig jó lenne hátralépni egyet, rádöbbenni, ha a destruktív kritika csapdájában vergődtök. Ha a kapcsolatot meg akarjátok menteni, ezen a gyakorlaton változtatni kell.
