Véleményem szerint az embernek inkább „kezdettsége”, mint végzettsége van, mégis „hivatásos papírgyűjtőként” agrár logisztikai és egészségügyi diplomák után angol, német, francia, orosz, lengyel nyelvekből tettem nyelvvizsgát, jelenleg az olasz nyelvtanulással vívok ádáz küzdelmet. Fiatalon a multi cégek Világában képzeltem el a karrierem, így hát 10 évig gyógyszercégeknél dolgoztam logisztikai igazgatóként, később aktívan és sikeresen építettem többezer fős network marketing hálózatot egészségmegőrzés területen, ez már önmagában egy hatalmas emberismerettel és tapasztalással vértezett fel.

25 évesen házasodtam, 27 éves koromban születtek az ikergyermekeim és a volt feleségemmel sajnos beleestünk abba a statisztikai adathalmazba, amely szerint a válások 80%-a a közös gyermek 7 éves koráig történik.

2012-ben váltam el, kevésbé tudatosan, ám ösztönösen megoldást keresve. Nem tudom szépíteni, a válásom nagyon csúnyára sikerült. Évekig nem kaptam meg a gyerekeket láthatásra, volt felügyelt láthatás, védelembe vétel, minden olyan kellemetlen jogi és érzelmi szituáció, amit el lehet képzelni.

Már akkoriban láttam, hogy nem vagyok egyedül ezzel a szorult, kiszolgáltatott, sokszor méltatlan helyzetemmel, és ahogy teltek az évek, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy szeretnék létrehozni egy válást segítő, válást szervező szolgálatot, egy olyan professzionális csapattal a hátam mögött, akikkel a lehetőségekhez képest fájdalom, probléma és súlyos anyagi áldozatoktól mentes válásban tudunk segíteni. 

10 évnyi, multinacionális környezetben eltöltött felsővezetői múlttal úgy éreztem, ideje elköteleződnöm egy jó ügy mellett.

Rengeteg gyermeknek, férfinak, nőnek van szüksége segítségre ebben a krízishelyzetben.

A válás alatti gyötrelmek és az utána következő keserű tapasztalataim hatására megfogalmazódott bennem az igény, hogy segítsek mindazoknak, akik ugyanazon az ingoványos területen keresnek jelenleg kapaszkodót, ahol én is voltam.